Amber vs. Én

-Lysander bemegyek a terembe.-pillantottam a fiúra miközben azon járt az eszem, hogy vajon Amber műve volt-e a cserép..Hát végül is neki vannak ilyen kidolgozatlan, őrült tervei szóval valószínűleg meg van a tettes.A fiú csak bólintott de mikor elindultam ő is jött velem.
-Én is megyek.-jelentette ki mire megálltam és megráztam a fejem.Nem hiszem el, hogy mindenki beleakar avatkozni.Ez az én dolgom.Értem én, hogy jó barátok vagyunk meg minden, de attól még nem kell más dolgába beleütni az orrukat.Ez így elég keményen hangzik és olyan, mint ha nem értékelném a segítségüket vagy ilyesmi, de nem erről van szó.Tényleg örülök annak, hogy próbálnak nekem segíteni, de nem kell.Utálom ha beleavatkoznak az én dolgomba.Nem véletlenül az én dolgom.
-Légyszíves ne.Kedves tőled, hogy szeretnél segíteni ahogyan mindig.-mosolyodom el kedvesen-De ezt szeretném én megoldani.Szerintem Amberrel letudok számolni én is.A segítség régebben kellett volna.-szomorúan oldalra fordítottam a fejem majd szemeim lassan elködösültek.
-Sajnálom, mi történt veled régen?-kérdez rá óvatosan mire én csak megcsóválom a fejemet.Nem kell róla tudnia, ahogyan senki másnak sem.Igen régen megvertek,megaláztak és kiközösítettek de az már csak a múlt.A múlt már elmúlt.Egy szó nélkül elfordulok tőle.Gondolom ezt nem nézte jó szemmel és valószínűleg most megsértettem.De már unom, hogy mindenki a múltamba kutakodik, hogy beleavatkoznak a dolgaimba.Nem kell, köszi.Továbbra is némán indultam el a főfolyósó felé, hogy bejussak az épületbe azon belül fel az 1.emeletre.Nem hallottam a fiú lépteit utánam..Szóval tényleg megsértettem.Bár így utólag lehet, hogy nem kellett volna ilyen bunkónak lennem.A kérdésére se válaszoltam csak elfordultam majd mentem előre, hátra sem nézve.Szegény, tényleg nem kellett volna.Ezért még minden képen bocsánatot kell kérnem tőle.De most az a fontos, hogy Amber megkapja a magáét.Már ha ő volt...Az lenne a legrosszabb ha kiderülnek, hogy a cserép véletlenül esett le mikor mondjuk Melody jó DÖK-ös módjára segítőkészen megakarta öntözni a virágot...Ha ez lenne akkor én teljesen feleslegesen vesztem össze Lysanderrel.Mindenki csak jót akar nekem én meg nem gondolkodom mielőtt cselekszem.Magassarkúm kopogása jelezte jöttömet így mikor beléptem a biológia terembe már is köszöntött engem Lisa aki háttal állt nekem.
-Már vártam rád.-"köszönt" szokásos nyávogós hangján.Természetesen már megint ott volt a rúzs a kezében és éppen a tizedik réteget kente fel ajkaira.Eközben hirtelen az ajtó mögül előugrott Amber egy vödörrel majd leborított a hideg vizzel, mely benne volt.Na itt pattant el bennem valami.Hirtelen kezdtem el vacogni, egyben melegem is volt a bennem égő tűztől mely most szikrát kapott.
-Amber!-üvöltöttem rá.Ennyit a finom és nőies oldalamról meg a nyugodtságomról.-Te normális vagy?-kérdeztem kikelve magamból ám ő csak önelégülten mosolygott.
-Remélem most beteg leszel és akkor legalább nem találkozol Castiellel.Azután majd végleg eltávolítalak.-dörzsölgette a két tenyerét, mint a főgonoszok a mesékben.Majd nem mondtam neki, hogy a fiú a házamhoz is eltud jönni hozzám...De inkább nem tettem még a végén elrontja a csengőmet vagy bedeszkázza az ajtómat...Egy ilyen őrült nőből simán kinézem.
-A cserepes virágot is te intézted?-kérdeztem rá majd beharaptam alsó ajkam, hogy valamennyire lenyugtassam magam.Nagyon úgy érzem, hogy ez a nő megakar ölni engem.De abból nem eszik.Ha régen is kibírtam akkor most is kifogom.Csak bólintott egyet.Na ennyi..Szóval ő tervezte ki ezt az egészet, hogy ledobat rám egy cserepet Lisaval aztán meg idejön és leönt jéghideg vízzel.Hát csak gratulálni tudok.
-Most nagyon okosnak érzed magad ugye?-kérdeztem rá még egész nyugodt hangon.De ennyi, nem bírtam tovább.Nem tudok ilyen körülmények között nyugodt lenni.Most megkapja szóban.De ha továb fajulnak a dolgok akkor az öklömet is megismerheti.
-Miért teszed ezt?Nincs köztünk semmi!Te is nagyon jól tudod, hogy Castiel csak a haverom.-kiáltottam rá.-Hangsúlyozom a haverom!-mondtam még hangosabban és nyomatékosabban a haverom szót.Ő meg csak unottan, a szemeit forgatva hallgatta amit mondok azonban már látszott rajta, hogy kezd ideges lenni úgy, mint én.
-Ha csak a "haverod" miért írtál olyanokat a naplódba, hogy helyes?Miért ölelgeted?-nézett rám kérdőn.Én meg csak elvigyorodtam.
-Pff jellemző.Na és ha helyesnek tartom?Nem a külső a minden!Azért ölelgetem mert szeretem de tudtommal neked ehhez semmi közöd.-válaszoltam valamivel nyugodtabb hangon.Néha tényleg nem értem őt..Néha?Pff, mindig.
-Szereted, tehát egész idáig csak hazudoztál.-kiáltott rám-Tudtam, hogy van köztetek valami.-vitatkozott tovább.Bár ez már inkább volt veszekedés, mint vitatkozás.Miért ilyen alacsony az értelmi szintje?Nem értem..Ez a "beszélgetés" jól már nem végződhet...
-Ne merészelj ilyennel vádolni!Nem szoktam hazudni!De te ezt nem mondhatod el magadról!Egyébként meg megakarsz ölni engem vagy mi a jó Isten?Cserepes virágot dobatsz rám?Igen!??Mi lett volna ha eltalál?-kérdeztem idegesen megint kiabálva.Már nem érdekel semmi és senki.Látszik rajtam, hogy majd szétvet az ideg.Ha továbbra is így vigyorog és hülyeségeket mond neki fogok menni...Na nem azt azért nem..Legalább is biztosan nem ez a megoldás.
-Ha eltalál?Lett volna egy jó napom.Kikerülsz a képből és Castiel az enyém lesz.-mondta vigyorogva én pedig már nem tudtam nyugtatni magam.Telitorokból kezdtem kiabálni vele.
-Idióta!!Látszik, hogy mennyire hülye vagy.Te tényleg az a tipikus hülye szőke vagy!Ha eltalál az a cserepes virág akkor betörik a fejem,elvérzek és meghalok.Ezt akarod?Egy társad halálát?!!Eszednél vagy?!Tudod mi kéne neked?Egy jó nagy apai pofon!De lehet, hogy még az sem rakná helyre az agyad!-kiabálok vele folyamatosan és akárhányszor nyitja a száját, hogy megszólaljon nem hagyom.
-Mit gondolsz ha én meghalok és kiderül, hogy te okoztad a halálom mi lesz?!!Nem tudod igaz?Hát persze, hogy nem!Majd én felvilágosítalak, elvisznek a börtönbe!Ezt akarod?!Nem hiszem!Nem tudnál kibújni a felelősség alól.Anyuci és apuci sem fogja tudni tisztára mosni a nevedet!Lehet, hogy az óvadékot kifizetik de örökre gyilkosként fognak emlegetni!Nem foghatod Lisara sem!Mert te adtad neki ezt a feladatot, ezzel a kis terveddel őt is börtönbe jutathatod!Felfogtad mit tettél?!!Felfogtad!!?-kérdezem miközben már könnyes a szemem.Végig csak üvöltözök így természetesen az iskola egy kisebb része az ajtóba gyűlt.De egyáltalán nem zavart.Az ablakok tárva nyítva, az ajtó is.A folyosón megláttam Lysandert és Castielt is akik igyekeztek befurakodni.
-Fenyegetsz?!Megpróbálsz megölni?!!Az igazgatónő előtt meg majd én leszek a rossz igaz?Azt hiszed, hogy nem lesz ennek a hülyeségednek következménye, hogy ezután majd félni fogok tőled?!!Mert nagyot tévedsz!Nem te vagy az első aki ilyenre vetemedik!-mondtam miközben már lehajtottam a fejem mert már nem igazán bírtam ezt.Utálom a veszekedéseket, utálom Ambert, utálom a hülye terveit.
-Ch az igazgatónő a markomban van ahogy a bátyám Nataniel is.Egy csettintésemre tellik és már ki is vagy rúgva.-fenyegetett tovább.
-Még van képed fenyegetni?!-kérdeztem mire már lendült is a kezem, hogy pofán vágjam de megállítottam a levegőben és ökölbe szorítva azt leengedtem majd felnéztem rá.-Tudod mit fenyegess csak!Látom neked semmi sem használ!-gúnyosan elnevetem magam miközben hangom ismét nyugodt-Castiel tudod mikor fog szeretni?Ha csilámpónik repdesnek az égen!-öltöttem ki a nyelvem majd elfordultam tőle és elindultam az ajtó felé, de ő utánam szólt.
-Ne hidd, hogy most győztél.-modta idegesen mire hátrafordítottam a kezem mosolyogva.
-Én nem hiszem, én tudom.-öltöm ki a nyelvem majd az ajtó felé megyek ahol a tömeg utat ad nekem, így könnyen kijutok a folyosóra.Igazából csak az előbb jöttem rá, hogy valójában nem is kell foglalkoznom vele.Amber születésétől fogva egy hülye.Így pedig nehéz lenne észt juttatni a kicsike agyába.Ő csak egyszerűen féltékeny arra, hogy engem kedvel Castiel őt pedig nem.Magamban éppen lezártam az Amberes ügyet.Utam a lányöltözőbe vezetett ahol felvettem a tesis cuccaimat, hogy ne a vizes legyen rajtam, éppen végeztem és kiértem az udvarra mikor valaki megfogta a vállam mire hátranéztem.
-Szép volt Törpilla.Szóval miattam volt az egész.-nézett rám elismerően majd kissé beképzeltre váltott a feje.Mosolyogva néztem rá és bólintottam.Miközben beszélgettünk a folyosó felé tartottunk azonbelül is afelé a terem felé amelyiken óránk lesz.
-Igen miattad volt.-vigyorogtam.Gondolom egy fiúnak tetszik ha két lány összeveszik érte vagy ilyesmi.Bár a vöröske tudja, hogy én barátként szeretem őt, Amber meg...Ambernek meg semmi esélye.
-Nem is tudtam, hogy ilyen népszerű vagyok.-nevette el magát.-Nem gondoltam volna, hogy tudsz ilyen is lenni.-tette hozzá szórakozott mosollyal.
-Szerintem senki se gondolta volna.-nevettem fel.Na igen talán ez volt az első alkalom amikor Castielék kiabálni láttak..-Ugyan Amber nem sokat értett belőle de jó volt kimondani azokat.-mosolyodtam el mire Castiel bólintott egyet.
-A véleményed mindig jó kimondani.Amúgy Rosa mondta, hogy ma 3 órakor menj át hozzá.-értesített a fiú a dolgokról.Biccentettem egyet, hogy tudja értettem.
-Oké.-még kérdeztem volna valamit de a csengő megszólalt és mivel pont a B terem előtt álltunk rögtön bementünk és leültünk.Már a padban ülve hátrafordultam hozzá.
-Beszéltél Lysanderrel?-érdkelődtem.Lehet, hogy megtudom tőle kérdezni amit eredetileg akartam.
-Aha.-válaszolta mire kissé félve tettem fel a kérdésem.
-És haragszik rám?-néztem a szemébe, hogy ne hazudjon.Remélem nem...Bár ő nehezen haragszik meg..De amit csináltam az nagy bunkóság volt.Ő sose fordított nekem úgy hátat, hogy hozzám beszélt.Én még a kérdésére se válaszoltam.
-Talán.De ha ettől jobban érzed magad majd kérdezősködök.-kacsintott aztán intett, hogy forduljak vissza mert a tanár belépett a terembe.Azért még egy mosolyt küldtem felé.