Rosalya visszatért, Amber akcióba lép

Kivételesen korábban keltem mint, hogy a telefonom csörgött jelezvén, hogy éppen itt az ideje annak, hogy kikelljek az ágyból és álljak neki készülődni.Mivel már 6-kor kipattantak a szemeim kikászálódtam az ágyból majd a szekrényemhez battyogtam.Amint  kinyitottam elkezdtem nézegetni a ruhákat, hogy melyiket vegyem fel.Végül mire megcsörrent a telefonom össze is hoztam egy jó kis összeállítást.Bár igen ez így félóráig tartott, de mentségemre szóljon nyűgös vagyok és fáradt is.Natanielnél van a noteszem amibe tulajdonképen rengeteg dolog le van írva.A tudat, hogy még ha Nat nem is de a húga Amber belenézett vagy megszerezte kiborít.Minél hamarabb visszakell kérnem a fiútól a noteszem sőt már hívhatom a naplómnak is mert igazából tényleg abban van minden fontos dolog leírva ami belőlem kiváltott valamilyen fontosabb érzést illetve ha történt valami különleges, nem megszokott dolog melynek a részese lehettem azt is abba írtam le.Emellett vannak elég kínos dolgok is rólam, például az énekléssel kapcsolatban.Még visszagondolni se valami jó arra az eseményre.Életemben először léptem fel úgy, hogy énekelnem kellett még hozzá egyedül.A színpadon álltam és mikor elindult a zene először meg sem mertem szólalni majd végül a második résznél beszálltam de valahol a dal felénél elfelejtettem a szöveget így csak makogtam.A tömeg pedig lesajnáló fejjel nézett és egyesek gúnyos,lassú tapsba is kezdtek vagy olyanokat kiabáltak be, hogy "ez szörnyű", "előbb tanuld meg a szöveget aztán énekeld" és hasonlók.Végül inkább lerohantam a színpadról mint, hogy porig alázzanak.Nekem ez azóta is szörnyen ciki.Megijedtem a sok embertől, hogy ők mind hallani fogják a hangomat.Aztán mikor még a nagy lámpák is a képembe világítottak ezzel rám vonva a figyelmet teljesen elvesztem.Lámpalázas lettem már nem láttam semmit csak a tömeget amint néhányan grimaszolva bámulnak és lenézően mérnek végig.Az agyamban egy belső hang végig olyanokat mondott, hogy menjek le vagy, hogy úgy sem fog sikerülni és társai.Talán az volt az első helyzet ami képzelődést váltott ki belőlem.Még a szüleimet is odaképzeltem amint csalódottan néznek rám holott ők el sem tudtak jönni.De ezek után úgy gondolom, hogy jobb is, hogy nem tudtak eljönni...Inkább nem is gondolkodtam tovább ezen mert csak ideges lettem tőle.Felvettem a ruha összeállítást ahogyan azt eredetileg is akartam csak kicsit elmerültem a gondolatimban.

Most egy egyszerűbb, lazább összeállítást választottam.A táskám a kezembe kapva mentem le a lépcsőn és tettem le azt az egyik székre majd kimentem a konyhába ahol reggelit készítettem magamnak mely a tegnap elkészített palacsinta volt.Körülbelül hármat ettem meg mikor hallottam a csengő hangját így gyorsan megtöröltem a számat és gyorsan ittam egy kis vizet az ételre aztán a táskámat a vállamra kapva már ki is léptem az ajtón.A kapuban a legjobb barátnőmet láttam egy pedig már adott is egy okot arra, hogy boldog legyek így széles mosoly jelent meg az arcomon.Rohantam a kapu ajtóhoz és már útközben köszöntem Rosanak aki ugyanígy vidáman köszönt vissza nekem.Amint kiléptem az ajtón és bezártam azt rögtön Rosa nyakába ugrottam bár közben már ő is elrugaszkodott a földtől így sikeresen megöleltük egymást.
-Jaj Rosa úgy hiányoztál.-mondtam mint ha csak egy éve nem láttam volna.Egyszerűen csak rossz volt nélküle.
-Te is.Na de most, hogy meggyógyultam mesélj csak mi történt tegnap?Még a leckét is elfelejtetted áthozni.-mondta arcán pedig széles vigyor volt.Rosa ilyenkor arra gondol, hogy esetleg valakivel olyan jól elvoltam, hogy még a leckét is elfelejtettem.Ezt az elvoltam dolgot pedig a turbékolásra érti vagy legalább valami izgire...Hát turbékolás nem volt de viszont szerintem elég izgalmas sztorival tudok előállni.
-A lecke miatt bocsi.Végül kivitte el neked?-kérdeztem rá miközben bűnbánóan néztem a szemébe.Ő meg csak olyan "nem hiszem el" fejet vágott.
-A lecke senkit se érdekel.Egyébként Leigh szólt Lysnek, hogy hozza el de mivel dolga volt így ő ment haza érte és hozta el nekem.-adta meg a választ aztán hirtelen a normális arckifejezéséből izgatottra váltott és a vállamat fogva ugrált is egy kicsit mellettem.-Na de nem ez a lényeg.Mesélj már, hogy mi történt.Pasi van a dologban ugye?Nem szoktál te olyan feledékeny lenni.-tette hozzá rögtön mire csak eleresztettem egy mosolyt.
-Rendben mesélek.-mondtam aztán sóhajtottam egyet és magamban végiggondoltam, hogy hogyan fogom összefoglalni a dolgokat.
-Na jó szóval kezdjük az elején.Az iskolában eleinte egyedül voltam órák előtt meg Castielt csesztettem.-kezdtem bele aztán a végén egyszerre nevettük el magunkat.Igen általában ahogyan már mondtam Castiellel csak hülyéskedni szoktam.-Szóval később a szünetekbe Iris odahívott a lányokhoz így velük beszélgettem.A tanítás után Castiel megállított a kapuban, hogy mivel te úgy is beteg vagy Lysandernek meg dolga van elmehetnék vele délután kutyát sétáltatni.Természetesen belementem.-meséltem tovább de természetesen Rosalya félbeszíktott ahogyan szokott ilyenkor mindig van valamilyen beszólása.
-De aranyos.Az elején nem is gondoltam volna, hogy Castiel ilyen kedves lesz veled.-mondta vidám mosollyal aztán kissé összeszűkített szemekkel nézett rám és ismét csak látszott rajta, hogy már megint kombinál.-Lehet, hogy tetszel Castielnek.-mondta aztán olyan érdekes fejet vágott.Úgy nézett ki mint aki nem tudja eldönteni, hogy örül-e ennek vagy sem.Na jó ez a fej szörnyen ijesztő.Ha ma este rémálmaim lesznek akkor az Rosa hiája lesz.
-Biztos, hogy nem tetszem neki.Akkor másképp viselkedne, gondolom..-mondtam de  ő még mindig ugyanolyat vágott mire eltakartam mind a két szemem.
-Ne vágj már ilyen arcot.Rémálmaim lesznek tőle.-szólaltam meg ismét mire ő elnevette magát én pedig leengedtem a karjaimat.Végre, már nem vág olyan fejet.
-Na jó most pedig folytasd.Szóval elmentetek kutyát sétáltatni és?-kérdezte mire csak haloványan elvigyorodtam és ránéztem egy pillanatra majd vissza az útra.Milyen kis aranyos azt hiszi, hogy ilyen egyszerűen működik az egész, hogy elhívott és már mentünk is hozzá a kutyájáért majd a parkba, hogy megsétáltassuk.Úgy tűnik, hogy nincs tisztában azzal, hogy velem mindig történik valami.
-Öm igazából még nem.Ha nem tudnád velem mindig muszáj, hogy történjen valami.-mondtam aztán elnevettem magam.-Tehát belementem a kutyasétáltatásba.Majd figyelmetlen voltam és nem néztem körül így mikor kiléptem a járdára majd nem elütött egy biciklis de egy ismeretlen fiú magához rántott.Először azt hittem, hogy Castiel az de nem.-folytattam a sztorit mire a barátnőm már megint közbeszólt.
-Úúú egy ismeretlen fiú?Milyen volt?Helyes?Vagy legalább cuki?-tette fel sorra a kérdéseit mire csak elhúztam a számat és ránéztem.
-Igen ismeretlen.Hogy helyes volt-e?Hát nem volt rossz bőr de az esetem se.Cuki?Egyáltalán nem.-adtam meg a válaszokat mire a barátnőm csak félrehúzta a száját de aztán csak összeszűkített szemekke lnézett rám.
-Mivel nem Lysander volt az egyértelmű, hogy nem az eseted.-jelentette ki miközben már lefordultunk arra amerre az iskola van és láttam, hogy Lysander jött utánunk majd enyhe pírrel az arcán nézett oldalra.
-Na kössz.-sziszegtem a barátnőmnek miközben hátrafelé biccentettem egyet mire ő hátrafordította a fejét és meglátta Lyst.Erre széles vigyor csúszott az arcára.Most komolyan örül neki, hogy az egyik legjobb fiú barátom tudja, hogy az esetem?Vagy is mi nem, nem az esetem csak a különleges pasikat szimpatikusnak tartom és Lysander elég különleges.
-Nem baj tök aranyos ahogy elpirult.Amúgy is egyszer úgy is megtudta volna, hogy tetszik neked.-mondta és a vállát megrántva nézett vissza az útra én meg elképedve néztem rá.Oké, jó...Különlegesnek tartom és helyesnek, de ettől még nem tetszik.
-Mi?-néztem rá értetlen fejjel mire ő csak legyintett egyet.
-Tudom, hogy szimpatikusnak találod olyan téren.-vigyorgott rám én meg csak megráztam a fejem de ő meg bevágta azt a "velem aztán nem hiteted el az ellenkezőjét" pofát mire csak félrehúztam a számat.
-Még én se tudom, hogy mi van akkor te honnan tudnád?-kérdeztem rá mire ő vidám fejjel és nagy szemekkel pislogott rám miközben eléggé széles mosoly terült szét az arcán.Most elszóltam magam anélkül, hogy észrevettem volna?Vagy mi történt?Mit is mondtam?Ja igen, hogy még én se tudom, hogy mi a helyzet...Te jó ég ezt nem kellett volna előtte mondanom.Na ezt jól megcsináltam most már soha se fog leszállni erről a témáról max ha összejövök egy pasival...Aki nem Lysander mert ha ő lenne az akkor azután meg már azt mondogatná, hogy ő aztán megmondta.
-Szóval még te se tudod.Ez pedig azt jelenti, hogy van esélye.Tehát csak össze vagy zavarodva.-mondta aztán még jó sok mindenről elkezdett beszélni velünk kapcsolatban.Mire feleszméltem már az esküvőnél járt még hozzá olyanokat mondott, hogy látja ahogyan éppen elbúcsúszunk egymástól mert Lyssel nászútra megyünk és mikor visszajövök akkor elmesélem neki, hogy milyen volt az első alkalom meg, hogy egy évvel később megyek hozzá és meg van a kisfiunk aki szintén heterokrómiás mint Lysander és a neve Edward...Jól van Rosa akkor most kell leállítanom.
-Ömm Rosa...1:Nincs köztünk semmi ha járnánk akkor megtudnám érteni, hogy miért tervezel előre de nem járunk. 2:Ha már lenne egy gyerekünk akkor William lenne.-mondtam mire a barátnőmmel egyszerre nevettük el magunkat.
-Úgy látom nem csak én terveztem előre.-nézett rám szórakozott vigyorral.Na jó talán annyit kigondoltam már előre, hogy ha fiam lesz akkor William lesz a neve vagy esetleg Victor talán Felix.Ha lányom lenne akkor meg Dalma,Violet,Scarlett,Cassidy,Madison esetleg Brianna lenne vagy még a Hilary is szimpatikus név.De ha mondjuk az Ainsworthoz nézzük akkor Violet Ainsworth a legjobb talán.Fiúból meg a Felix Ainsworth..Na de én miért Lysander vezetéknevével kreálok neveket?Még hozzá a saját gyerekmnek?Végül csak arra eszméltem fel, hogy Rosa rámüvöltött de arra össze is rezzentem.Végül csak a fejemet megrázva néztem rá.
-Öm,  tessék?-kérdeztem rá mire ő elmosolyodott és kihajolt a képemből.
-Szeretném ha folytatnád a sztorit.Mármint, hogy tegnap mi történt még.De ahogy elnéztem azt az értetlen, álmodozó fejed azt is elmesélhetnéd, hogy min gondolkoztál.-mondta aztán felnevetett mire én haloványan elpirultam és félrepillantottam.
-Na már pirulsz is.Szóval már megint Lysanderen jár az eszed.-vigyorodott el mire rögtön felé kaptam a fejem és megráztam azt.
-N-nem.Csak elmerültem a gondolataimban.-próbáltam mentegetőzni.Na ja sokszor bambulok el de néha mikor kérdeznek akkor válaszolok úgy is viszont akkor valami jó nagy hülyeséget.Például ha éppen Lysanderen jár az eszem és valaki megkérdezi tőlem, hogy kivel lakok akkor azt válaszolom, hogy Lysanderrel.Szóval ez egy elég kínos dolog..Főleg, hogy tényleg mindenre így válaszolok.
-Na tehát a sztorit befejezve egy nőcsábász húzott el a bicikli elől aztán leszólta Castielt meg megszerette volna mutatni nekem az ágyát..Persze együtt sikeresen leráztuk aztán Castiel elkezdett haza kísérni végül elhülyéskedtünk és én Piroskának becéztem mire bedühödött és azt mondta, hogy fussak az életemért erre elkezdtem viccből futni de a zebránál nem tudtam megállni vagy is megálltam de úgy, hogy kibicsaklott a bokám és közben elég gyorsan jött egy kocsi de szerencsére Castiel jött és megmentett.Azután hazakísért és elmentünk kutyát sétáltani.Képzeld kedvel a kutyája.-hadartam el az egészet egybe de az utolsó mondatot már lassabban és vidámabban mondtam.Rosa meg csak lesokkolva nézett rám.Mikor végre feleszmélt rám üvöltött de úgy, hogy szerintem mindenki hallotta.
-Mi az, hogy majd nem elcsapott egy autó?!!-kérdezte az az ordította miközben aggódva nézett rám.Aztán gyorsan végigmért hát ha van rajtam valahol valami seb.Én rögtön a két vállára tettem a két kezem és mélyen a szemébe néztem.
-Nyugalom még élek.Bármennyire is próbál meg eltenni lábalól a világ nem fog!-mondtam határozottan mire ő elmosolyodott és átölelt én pedig szintén átkaroltam a hátát.Közben láttam Lysandert ahogyan leelőz minket és mosolyogva néz rám mire én is visszamosolygok rá.
-Na jó Rosa elég lesz mert elfogunk késni.-mondtam mire ő elengedett.Míg oda nem értünk az iskolába Rosa elmesélte, hogy Leigh milyen eszméletlen aranyos volt míg ápolta őt.Én pedig egyetértettem vele.Tényleg édes tőle, hogy amíg ő beteg volt átjárt hozzá minden nap vagy még ott is aludt csak, hogy ápolj őt.Végül már az iskola udvarán voltunk mikor észbekaptam.Még mindig Natanielnél van a naplóm.Minél gyorsabban vissza kell tőle szereznem.
-Rosa én most megyek találkoznom kell Nataniellel.-mondtam mire már el is indultam ő meg még mielőtt túl távol lettem volna utánam szólt.
-Miért találkozol Nataniellel?-kérdezett rá mire megálltam és hátranéztem.
-Van nála valami ami az enyém.-feleltem ő meg értetlenül nézett rám mire csak legyintettem.-Majd megmagyarázom.-biztosítottam affelől, hogy nem maradnak kérdések a fejében melyek álmatlan éjszakákat okoznak neki.Gyorsan lépkedtem a folyosó felé majd ott a DÖK terem ajtajáig.Az ajtó előtt megálltam és két kopogás után benyitottam.Szerencsére a szőke hajú fiú ott ült az egyik széknél.
-Szia Nataniel, a noteszemért jöttem.-mosolyogtam rá mire ő rám nézett és visszaköszönt majd kedves mosollyal nyúlt a nadrágzsebébe.Onnan kihúzta a noteszemet és felállt a székről majd nekem adta mire hálás szemekkel pislogtam rá.
-Köszönöm szépen.-köszöntem meg ő pedig csak megrántotta a vállát.
-Semmiség.-mosolygott rám kedves én meg csak aprót biccentettem.
-Na jó most megyek.Majd még beszélünk.-köszöntem el tőle ő pedig ugyanígy tett.Amint a folyosóra értem elkezdtem a naplómat bújni hát ha látok benne valamit aminek nem kéne ott lennie.Nagyban lapozgatok mikor hirtelen kiesik egy kis papír a noteszből.Nem emlékszem rá, hogy valaha is tettem volna bele lapot vagy ha még is azt mindig beleragasztottam.Gyorsan lehajoltam a cetliért.Közben a noteszt a táskámba csúsztattam.Majd kibontogattam a papírt és elkezdtem olvasni ami rá van írva.

Drága Alexandra, jobb lenne ha leszállnál Castielről!Vagy azt szeretnéd, hogy én tüntesselek el a közeléből?Tegnap láttam ahogyan megöleled Castielt.Azt is észrevettem, hogy neki ez egyáltalán nem tetszett.Szóval jó lenne ha végleg békén hagynád és még a 100 méteres körzetéből is eltűnnél.Ahogy a naplóban észrevettem nem ő az egyetlen akire rámásztál.Jobb lesz ha egy olyan kis r*banc mint te nem legyeskedik az ÉN Castielem körül!Ha magadtól nem tűnsz el akkor majd teszek róla, hogy ne legyél a képben!

Nagyszerű úgy tűnik, hogy Amber kezébe is belekerült az én naplóm.Most akkor majd ellenem fog terveket szövögetni...Tényleg elvagyok átkozva.A kis cetlit a nadrágzsebembe csúsztattam.Ekkor megszólalt a csengő így az A terem felé vettem az utamat.Amint beértem Rosa már integetni is kezdett nekem, hogy menjek oda hozzá.Bár az integetés nélkül is odamentem volna ugyan is ő a padtársam.
-Szóval miért is kellett Nataniellel találkoznod?-tette fel a kérdést amin gondolom már azóta filozofál, hogy én elmentem a DÖK terembe.Sóhajtottam egyet majd miután előpakoltam a matek cuccom Rosalya felé fordultam a széken, mert ha valakivel beszél az ember akkor illik az illetőre figyelni.
-Tegnap elhoztam a noteszem az iskolába és elhagytam viszont szerencsére Nataniel megtalálta így elmentem érte.-adtam meg a választ.Nem tudom, hogy elmondjam-e neki az Amberes dolgot.Talán túlreagálná vagy ilyesmi meg amúgy se olyan nagy dolog.Végül is hozzá vagyok szokva ahhoz, hogy próbálnak eltűntetni.Régebben úgy is csak egy szégyen voltam mindenki számára aki csak belezavart a képbe.Imádom amikor pozitívan gondolkodom..Na de tényleg jobb lesz ha ismét pozitív leszek.Lehet, hogy már az aurám is negatív Rosalya meg hirtelen elkezdi magát rosszul érezni aztán nem tudja majd eltalálni, hogy mi ütött hirtelen belé.Erre a gondolatra muszáj volt elmosolyodnom.
-Olyan vagy mint Lysander folyton elhagyja a jegyzetfüzetét.-vigyorott rám és megint olyan fejet vágott, hogy azt inkább nem is részletezném.A lényeg az, hogy ha ránéztem a barátnőmre aki az asztalon könyökölve támasztva az állát úgy, hogy a fejét így felfelé emeli és még felfelé is néz, szélesen mosolyog.Így olyan hatást keltett min ha valami kis buborék lenne ott fent melyben látja a jövőt.
-Annyi a közös bennetek.-mondta mire én is elmosolyodtam de aztán inkább leállítottam úgy, hogy az egyik kezemmel a szeme előtt legyintettem párat.Erre kicsit megrázta a fejét majd a kezeit az ölébe ejtette úgy fordította felém a fejét.
-Tudod a noteszem Amber is hozzájutott.-mondtam neki miközben félrehúztam a szám ő meg rögtön megkomolyodott.-A noteszem nekem olyan mint a naplóm de ezt már tudod.Sajnos Amber beleolvasott és hagyott nekem egy üzenetet.-mondtam majd a nadrágzsebembe nyúlva tapogattam ki a kis összehajtogatott lapot, hogy megmutathassam a barátnőmnek.Amint sikerült kivennem rögtön Rosa kezébe nyomtam.
-Olvasd el!Ezt írta nekem.-mutattam az üzenetre mire ő bólintott és gyorsan kibontotta majd már olvasta is.Elég gyorsan végzett, gondolom a kíváncsiság miatt.Amint elolvasta ismét felém fordította a fejét közben a lapot is visszaadta amit én gyorsan összehajtottam és el is tettem.
-Ez az Amber kiállhatatlan de ezt eddig is tudtuk.Minél gyorsabban ellenszervezkedésbe kell kezdenünk.-mondta komoly arccal.Hirtelen Castiel behajolt közénk.
-Milyen ellenszerverzkedésről van szó?Kit kell kiiktatni?-kérdezte mire elnevettem magam azonban Rosa komoly maradt.Ilyenkor nem tudja értékelni a vicceket.
-Ambert kell kiiktatni.Megfenyegette Szandrát.-árulta el rögtön Rosa mire a homlokomra csaptam.Nem tudom minek mondta el főleg, hogy Castielről van szó.Meg amúgy se akkora dolog ha megpróbál eltávolítani majd megvédem magam.Nem vagyok azért olyan béna.Lehet, hogy elvagyok átkozva és "kicsit" szerencsétlen vagyok de egy ilyen kis nagyképű, beképzelt nőszeméllyel azért eltudok bánni.
-Megfenyegette?Na majd adok én neki.-mondta Castiel és már készült volna felállni, hogy odamenjen Amberhez de nem volt rá ideje mert a tanár belépett a terembe.Én órán végig azt magyaráztam Rosalyanak, hogy nem kell beleavatkozniuk és, hogy egyedül is képes vagyok megoldani a dolgokat de persze nem hallgatott rám.Igen Rosa elég makacs és önfejű...de akkor legalább Cast kell megakadályoznom.Amint megszólalt a csengő pattantam is fel és Castiel padjához léptem mire ő rám nézett.
-Castiel ne csinálj semmit Amberrel.-mondtam neki komolyan mire Lysander is felemelte a fejé gondolom ő eddig nem tudott semmiről.
-Nem is zavar, hogy fenyeget?Nem akarsz tenni semmit?!Amber egy őrült nő!Bármire képes.-mondta kicsit felemelve a hangját mire csak megráztam a fejem.
-Nem zavar egyáltalán és nem.Majd ha ő tesz valamit akkor majd elbeszélgetek vele.-adtam meg a válaszokat a kérdéseire.Amber egy őrült nő aki bármire képes...Ebben egyetértek Castiellel de én se vagyok az a kis tipikus jókislány.Ha azt hiszi, hogy nem tudom megvédeni magam akkor téved.
-Pf Amberrel beszélgetni?Jó vicc.-mondta aztán már el is indult mellettem de én még időben fogtam meg a karját.
-Ez az én ügyem nem kell beleavatkoznod.Egyedül is megtudom oldani.-mondtam mire ő csak elrántotta a kezét tőlem és ment tovább.De szerencsére Lysander utána kiáltott.Nem tudtam, hogy nekem akar-e segíteni vagy csak egyszerűen beszélni akar a vörössel de örültem, hogy Cas legalább még nem vesztette el annyira a fejét, hogy Lyssel is üvöltözzön vagy, hogy ne álljon meg.
-Szandrának igaza van.Azzal, hogy odamennél Amberhez és "elbeszélgetnél" vele csak rosszabb lesz a helyzet.Nagyon jól tudod, hogy szerelmes beléd és Szandrát fogja okolni ha az ő pártjára állsz.-mondta Lysander mire hálásan néztem rá.Igaza volt nem csak azért lenne jó ha Castiel nem avatkozna bele mert az én ügyem ha nem azért is mert csak még rosszabb lenne a helyzetem.Erre már Castiel is kicsit elgondolkodott.
-Jól van nem is érdekel.-mondta dühösen aztán kiviharzott a teremből.Na hát ez nem volt valami jó.Remélem, hogy azért nem haragszik meg ránk Castiel.Inkább én is kimentem az udvarra, hogy kiszellőztessem a fejem.Már az udvaron voltam és éppen az egyik ablak alatt álltam meg a falnak dőlve.Ott gondolkodtam azon, hogy vajon mit fog kitalálni Amber ellenem.Közben észrevettem, hogy Lysander felém jön majd felnéz az égre aztán hirtelen az arca megváltozik és kiül rá az aggodalom.Elkezdett felém futni és amint ideért hozzám rögtön a karomnál fogva elrántott a faltól.Abban a pillanatban esett le egy cserepes virág a földre.A cserép összetört én pedig ijedten néztem fel az ablakba ahonnan valószínűleg leeshetett.
-Jól vagy?-kérdezte Lysander miközben a vállamnál fogva maga felé fordított, hogy a szemembe tudjon nézni.
-Igen, köszönöm szépen.-feleltem majd egy fél lépést tettem hátra, hogy ne legyünk olyan közel egymáshoz.Persze jó volt a közelében lenni mert védelmet nyújtott de biztos vagyok benne, hogy nem véletlenül esett le onnan az a cserepes virág.Én pedig utána fogok járni annak, hogy ki volt az és jól kifogom osztani.Mi lett volna ha eltalál?Lehet, hogy még a fejem is betörik.De az biztos, hogy összeesek.Bárki is volt most kapni fog.